SJ - Végre újra együtt!

A fiúk kinyújtóztatták elgémberedett végtagjaikat.
- Egész jó kis film volt. – nyugtázta Shindong.
- Kellett már nekem egy kis lazítás! – sóhajtott fel Yesung.
- Ugyan miben fáradtál el? – nevette el magát Sungmin.
- Igenis sok mindenben! Nagyon elfoglalt ember vagyok! – szegte fel Yesung sértődötten kis pisze orrát, mire a többiek nevetésben törtek ki.
Kibum odahajolt hozzá és a fülébe súgta:
- Majd én ellazítalak később, ne aggódj!
És láss csodát Yesung szája azon nyomban mosolyra húzódott. Minnie a távolból, nevetve figyelte  a jelenetet.
- Mit nevetsz? Te is pont ugyanilyen vagy! – mosolygott Wookie.
- Mi? Én aztán nem! – tiltakozott hevesen Sungmin. Wookie nem szólt semmit, csak tovább mosolygott magában, tudta ilyenkor nem érdemes vitatkozni a fiúval.
- Tényleg Hee és Teuk merre vannak? – kapta fel a fejét Kyuhyun – még nem is tudtuk üdvözölni Heet.
- Nekem van ötletem hol lehetnek. – vetette oda sokat sejtetően Eunhyuk.
Donghae lemondóan megrázta a fejét, javíthatatlan a kölyök.
- Hogy neked mindig csak azon jár az eszed! – vetette a másik szemére.
- Most már megint mi rosszat mondtam? – morogta.–  Ezer éve nem látták egymást, nincs abban semmi , hogy na... értitek?
- Persze, hogy értjük, téged mindig. – nevetett Donghae és kisétált az előszobába ahol az eléje táruló látvány újabb nevetésre késztette. A két fiú ugyanis az ajtó előtt a földön ülve beszélgetett.
- Fiúk, elég nagy ez a lakás, mi lenne ha beljebb jönnétek?
Teuk és Hee először zavarodottan egymásra nézett, majd elnevették magukat. Feltápászkodtak és elindultak befelé. Közben Hae játékosan odasúgta Teuknak:
- Tudom, hogy nagyon régóta nem láttátok egymást, de mi lenne, ha nekünk is hagynál belőle egy darabkát?
Teuk fülig vörösödött zavarában.
- Na kinek hiányoztam a legjobban? – kiáltotta el magát Heechul mikor belépett a nappaliba. Egyszer hárman is a nyakába vetették magukat, majd a többiek is szép sorban üdvözölték őt. Azután meseestet volt kénytelen tartani, mert a fiúk mindent tudni akartak. Aztán pedig ők meséltek. Heechul minden egyes részletre kíváncsi volt, amit kihagyott, és sokszor sajnálta, hogy nem lehetett itt, mennyi jóból is maradt ki.
- Oké, ennyi elég mára! Hagyjátok Heechult had pihenje ki magát. – vetett véget a beszélgetésnek Teuk.
- Jaj ne haragudj Hee! – kértek tőle elnézést a fiúk.
- Ugyan semmi baj! – nevetett. – Annyira jó végre újra itthon lenni. – hordozta körbe tekintetét a többieken.
- Mi is nagyon örülünk neked! – mosolygott fülig érő szájjal Siwon.
- Hát remélem is! De most tényleg elfáradtam egy kissé, de holnap folytatjuk a sztorizgatást!
- Majd én segítek bevinni a bőröndöd a szobába – ajánlkozott Leeteuk.
- Na persze, a bőröndöt! – mormolta Hyukie, majd apró nyögést hallatott, mikor a gyomra közelebbi ismeretségbe került Hae könyökével.
- Jó éjszakát! – intett Hee, aztán kivonult a nappaliból Teuk kíséretében.
Nemsokára a többiek is nyugovóra tértek. Teuk segített Heechulnek kipakolni a bőröndből, megvetette az ágyát, aztán kiment a fürdőbe vizet engedni a kádba. A fiúnak jól esett ez a fajta szerető gondoskodás. Teuk mellett biztonságban érezte magát. Majdnem olyan volt mint akkor régen. Gyorsan elhessegette fejéből múltbéli gondolatait. Azt korszakot már lezárta magában, végleg.
- Kész a vized, mehetsz fürdeni. - jött ki a fürdőszobából Teuk.
- Köszönöm. De mond csak mi lenne ha velem tartanál? - ölelte át a fiú derekát.
- Ha szeretnéd. - pirult el.
Hee válaszul ajkát Teuk ajkára tapasztotta.
- Azt hiszem ezt vehetem igennek. - mosolyodott el Teuk miután ajkaik elváltak egymástól.
Hee kézen fogta, és behúzta magával a fürdőbe.
- Istenem mennyire hiányoztál! - csókolta meg újra, ezúttal sokkal szenvedélyesebben mint az előbb.
- Te is nekem! - mormolta Teuk.
Egymást csókolgatva szabadultak meg ruháiktól. Először Hee lépett be a fürdőkádba, aztán Teuk a fiú elé ülve. Hee apró puszikkal borította be a nyakát, aztán a hátát, majd végül vállára hajtotta fejét. Pár percig csak ültek így csöndben, élvezve egymás közelségét.
- Hee! - semmi válasz. - Heeee! - még mindig semmi. Teuk oldalra fordította fejét és mosolyogva állapította meg, hogy a fiú elaludt. Óvatosan megsimogatta az arcát.
- Hee ébredj! - keltegette gyengéden. A fiú hirtelen felkapta a fejét.
- Mi az, mi történt?
- Nyugi nincs semmi baj, csak elaludtál!
- Jaj Teuk, ne haragudj!
- Ugyan már, nincs miért elnézést kérned, csak azért keltettelek fel, mert kezd kihűlni a víz. Nem akarom, hogy megfázz.
- Az én drága, gondoskodó Teukiem. Mihez is kezdenék nélküled? - adott egy puszit a fiú arcára.
- Olyan sokáig voltál távol, most agyon foglak kényeztetni. - mosolygott. - De most fürödjünk meg gyorsan, mielőtt összeszedünk egy jó kis náthát.
Hamar megmosták egymást, megtörülköztek, aztán Heechul lefeküdt aludni, Leeteuk pedig visszaindult a saját szobájába.
- Teuk, -szólította meg a fiút mikor az épp kilépett volna az ajtón.
- Igen? - fordult vissza.
- Szeretlek!
- Én is szeretlek! - mosolygott Heechulre. - Álmodj nagyon szépeket!
- Te is!
Teuk becsukta maga mögött az ajtót, Hee pedig pár perc után mély álomba zuhant. Reggel kipihenten és jókedvűen ébredt. Mikor kilépett a folyosóra mennyei illatok csapták meg az orrát. Hmm, bizonyára Wookie készíti a reggelit. De jó lesz megint hazait enni. Nem is tévedett. Mikor a konyhába ért Wookie épp rizst főzött.
- Jó reggelt Hee! - száguldott el mellette Minnie, aki rögtön nekiállt teát csinálni.
- Wookie, mikor eszünk? - szagolt bele a levegőbe Heechul.
- Még pár perc Hee, mindjárt kész vagyok.
- Már alig várom, hogy újra ehessek a főztödből!
- Még bírd ki egy kicsit! - nevetett Wookie.
Időközben a többiek is megérkeztek. Sungmin elkészítette Kyuhyun szokásos kakaóját is, majd nekiálltak mindannyian reggelizni. Aznap nem volt sok dolguk, egyedül Siwonnak kellett forgatásra sietnie, így ő nem is evett velük. A napot dvd-zéssel, olvasással, zenehallgatással, számítógépezéssel töltötték. Estére viszont megbeszélték, hogy elmennek egy étterembe megünnepelni Heechul hazatértét. Egy közeli helyet választottak, ahol külön teremben lehettek. Nagyszerű volt a hangulat, és még Siwonnak is sikerült időben odaérnie. Heechul tovább hallgatta a fiúk beszámolóit és őt is alaposan kifaggatták mindenről. Estére mindenki alaposan elfáradt, amint hazaértek rögtön beestek az ágyaikba. Leeteuk Heechul szobája elé settenkedett. Halkan kopogott, majd résnyire kinyitotta az ajtót.
- Hee alszol már?
- Még nem Teuk.
- Bejöhetek?
- Persze. Valami baj van? - kapcsolta fel Heechul az éjjeli lámpát.
- Nem, nincs semmi, - állt egyik lábáról a másikra zavartan Leeteuk - csak arra gondoltam esetleg itt aludhatnék-e ma?
- Ez egy kifejezetten jó ötlet - húzódott perverz mosolyra Heechul szája. Felemelte a takarót, maga mellé invitálva a fiút. Leeteuk bemászott az ágyba és odabújt szerelméhez. Heechul átkarolta és egy puszit nyomott a fejére. Válaszul Teuk csókolgatni kezdte a nyakát. Egyre inkább elragadta a hév. A fiú csípőjére ülve szenvedélyes csókban részesítette. Heechul belemarkolt a hajába, magához húzva most ő vette kezelésbe a fiú nyakát. Leetuek felnyögött, ahogy a fiú ajka bőréhez ért. Egy idő után nem bírta tovább, elhúzódott kissé a fiútól, hogy levehesse róla  a pólóját. Hirtelen kitárult az ajtó és Wookie rontott be rajta. Leetuek az ijedtségtől leesett az ágyról. Hee lehajolt hozzá, hogy megnézze jól van-e.
- Minden rendben?
- Igen, nincs semmi baj - tápászkodott fel.
Dühösen Wookie felé fordult, hogy leszidja, amiért csak így beront egy szobába. Egyáltalán honnan tudta, hogy itt van? De mikor meglátta a fiú zaklatott arckifejezését, mérge rögtön elpárolgott és helyét aggodalom vette át.
- Wooke mi a baj? - sietett oda a fiúhoz.
- Sungmin... - szipogta a srác. - Jaj Teuk gyere gyorsan, Minnie nagyon rosszul van.
- Menjünk! - indult el nyomában a másik kettővel.
De mikor beléptek a fiúk szobájába, Sungmin nem volt sehol.
- Minnie merre vagy? - nézett körbe kétségbeesetten Wookie.
- Nézzétek csak! - mutatott a fürdő irányába Heechul - onnan fény szűrődik ki.
Wookie odafutott, szinte kitépte az ajtót a helyéről, ahogy kinyitotta. Belépve a helyiségbe Minniet a wc-re borulva találták, amint épp kiadja a vacsoráját.
- Sugmin. - futotta oda hozzá Wookie. A fiú oldalra fordította fejét, verítékben úszó arca halálsápadt volt.
- Azt hiszem elronthattam valamivel a gyomrom - nyögte.
- Hmm. - gondolkodott el Teuk. - Előételnek mindannyian ugyanazt ettük talán a főételben lehetett valami.
Majd hirtelen megrázkódott.
- Minden rendben van? - ugrott oda hozzá Heechul.
- Nem vagyok jól - torzult el arca a fájdalomtól, majd kezét szájára szorítva elfutott a másik fürdő irányába.
- Minnie te mit vacsoráztál? - fordult a fiú felé.
- Rákot.
- Értem. - azzal gyorsan Leeteuk után sietett. Ugyanúgy talált rá, ahogy ők az előbb Minnire. Lehajolt hozzá és elkezdte a hátát simogatni. Mikor Teuk kissé megkönnyebbült megkérdezte tőle is, hogy mit evett.
- Rákot - volt a válasz.
- Azt hiszem megvan a bűnös.
- Evett még valaki?
- Azt hiszem Hyukie is azt kért.
- Mindjárt jövök.
Elsietett a folyosó végén lévő szobához. Benyitva egy összegörnyedten nyöszörgő gombócot talát az ágyon, amit hátulról Hae simogatott. A fiú kétségbeesetten nézett rá.
- Pár perce hirtelen fájlalni kezdte a gyomrát. - magyarázta.
- Valószínű az éttermi rák a hibás. Teuk és Minnie is rosszul vannak.
Hyukie ekkor felpattant kezét a szájára szorítva kilőtt akár egy rakéta.
- A Siwon melletti fürdőbe menj! - kiáltotta a fiú után, remélve, hogy az még meghallotta őt. Hae kedvese után sietett, Hee pedig visszament Teukhoz.
- Még jó, hogy három fürdőnk is van. - mormolta útközben.
Miután mindhárom fiú kiadta magából, amit ki kellett, a többiek ágyba dugták őket.
- Sajnálom, hogy elrontottam az estéd. - nézett rá bocsánatkérő tekintettel Teuk.
- Ugyan, dehogy! A legfontosabb, hogy rendbe gyere. - mosolygott rá Heechul, miközben karjaiba vonta. - Ha bármi van csak szólj.
Teuk bólintott, majd nemsokra rá sikerült mindkettőjüknek elaludni. A másnapot mindhárom fiú szigorú diéta mellett az ágyban töltötte. Siwon hálát adott az égnek, hogy ő mégsem evett a rákból, pedig először ő is azt akart rendelni. Nem örültek volna neki, ha miatta leáll a forgatás. Szerencsére két-három nap múlva Teuk, Minnie és Hyukie is újra a régi volt. Egyik nap megint szabad volt a délutánjuk és Teuk örült, hogy végre egy kis időt tölthet kettesben Heechullel. Azaz tölthetett volna, ha nem ront be a szobába Siwon. Már épp belemelegedtek a dolgokba, mikor Siwon kivágta az ajtót és arcán gondterhelt kifejezéssel becsörtetett a szobába.
- Hyung segítened kell! - kérlelte, ügyet sem vetve arra, hogy a fiú félmeztelenül ül Heechul csípőjén.
Teuk legszívesebben sikított volna az idegtől, bazd meg, hát nem veszed észre, hogy épp mit csinálunk, de mosolyt erőltetett arcára és hangosan csak ennyit kérdezett:
- Miben kellene a segítségem Siwon?
- Gyakorolnád velem a szövegem?
- Pont most? Nem lehetne kicsit később?
- Kérlek hyung! Ma előbb befejeztük a forgatást, valami technikai malőr miatt és holnap egy nagyon fontos jelenetet veszünk fel. Nincs máskor időm. - nézett rá könyörgő szemekkel.
- Rendben. - sóhajtott fel Teuk. - Két perc és ott leszek.
- Köszönöm hyung! - mosolygott hálásan Siwon, majd szövegkönyvébe mélyedve visszasétált a szobájába.
- Ne haragudj Hee. - nézett bűnbánó arccal a fiúra.
- Ugyan már, semmi baj. Menj csak.
Teuk lemászott a fiúról, felkapta a pólóját és kissé duzzogva átcsörtetett Siwonhoz. Ám a következő napok sem voltak jobbak. Lassan megkezdődtek a következő turnéjuk előkészületei, így kevesebb idejük volt és ha mégis úgy hozta a sors, hogy mindketten ráértek, akkor pedig mindig közbejött valami. Egyik alkalommal Wookie kérte meg, hogy ugorjon be a Kiss my radioba mert az aznapi vendég lebetegedett, aztán Kyu akart neki egy új videójátékot mutatni, majd Shindong kérte meg, hogy segítsen neki ajándékot választani a barátnője születésnapjára. Lassan kezdte úgy érezni magát, mint aki meg van átkozva. Heechul minden egyes alkalommal nagyon megértő volt, de Teuk érezte, hogy az ő türelmének is van határa. Ez néhány nap múlva meg is mutatkozott nem túl kellemes körülmények között. Úgy tűnt most tényleg együtt tölthetnek egy kis időt. Teuk előtte mindenkit megkérdezett, ha valakinek van valami ügyes-bajos dolga most mondja, de senkinek nem volt semmi. Heechul épp a fiú mellkasát borította be apró puszikkal, amikor kopogtak az ajtón.
- A kurva életbe! - szakadt el a cérna Heechulnél. - Bárki is vagy tűnj innen, most nem érek rá! - kiabált ki.
- Lee Soo Man vagyok - hangzott az egyszerű, kimért válasz.
- A francba! - ugrott ki az ágyból, mindketten gyorsan felöltöztek, majd a fiú ajtót nyitott. - Elnézést uram, nem tudtam, hogy Ön az.
- Semmi baj Heechul, jó, hogy újra itthon vagy - nevetett fel, majd észrevette a mögötte álló másik fiút. - Te is itt vagy Teuk? Nagyszerű! Úgyis beszélni akartam veled!
- Valami baj van uram?
- Nem, semmi. Csak szólni akartam, hogy megváltozott a sajtótájékoztató időpontja, holnap délután háromkor lesz. Kettőre érted küldöm az autót.
- Rendben uram.
- Akkor ezt meg is beszéltük. Amúgy minden rendben?
- Igen uram!
- Pompás! Ja, igen Heechul. Csak azt akartam mondani, hogy gyere el te is a holnapi sajtótájékoztatóra, úgyis rég láttak már az emberek.
- Rendben uram.
- Akkor én megyek is. Sziasztok! Ja és el ne felejtsétek a hétvégi díjkiosztót!
- Nem fogjuk uram! Viszlát uram!
Miután becsukták főnökük után az ajtót, mindketten háttal nekidőlve a földre csúsztak.
- Huh ez meleg helyzet volt! - sóhajtott fel Teuk.
- Nekem mondod! - nézett rá Heechul. Aztán mindketten az ágyra néztek.
- Nekem valahogy elment a kedvem!
- Nekem is!
Egymásra néztek, majd hirtelen nevetésben törtek ki! Percekig nem bírták abbahagyni.
A következő napok a szokásos módon teltek, a fiúk gyakoroltak a közelgő turnéra. A sajtótájékoztató is rendben lezajlott és a két fiú legalább addig is együtt lehetett, még ha nem is olyan intim körülmények között, mint ahogy ők szerettek volna. Elérkezett a díjkiosztó ideje. Teuknek sikerült időre az egész társaságot rendben szednie. Három díjat is nyertek a fiúk, úgyhogy nagy volt az öröm. Az után lévő afterpartyn mindenki rendesen odatette magát, fergeteges volt a hangulat. Donghae odalépett Teukhoz.
- Itt az alkalom. - mosolygott rá sokatmondóan.
- Mihez? - nézett rá a fiú zavarodottan.
- Hogy végre kettesben lehessetek Heevel.
- Hol? Itt?
- Ahj, dehogyis! Hát otthon! Most üres a ház és egy darabig még biztos az is lesz! - kacsintott rá a fiú.
- De  nem léphetünk csak úgy le innen!
- Már miért ne?
-  És ha észreveszik?
- Majd azt mondom, hogy rosszul lettél és Heechul hazakísért. Vagy neked talán nem lehet soha semmi bajod?
- Dehogynem, nem arról van szó!
- Hát akkor meg! Gyerünk menjetek már! Hát nem erre vártok már napok óta?
Teuk elpirult. Nagyon hálás volt a fiúnak.
- Köszönöm. - mosolyodott el.
- Ugyan mit! - nevetett a fiú.
Leeteuk megölelte Donghaet, majd gyorsan megkereste Heechult, valamit súgott a fülébe, amitől a fiú arcán hatalmas mosoly jelent meg, majd sietősen távoztak az épületből. Fogtak egy taxit és egyenesen hazamentek. Alighogy beléptek az ajtón, Heechul máris a falhoz nyomta Teukot és forró, érzéki csókban részesítette. Szinte falták egymást, ahogy újra és újra vad csókban forrtak össze. Az elmúlt napok minden vágya, mint a kitörni készülő vulkán robbant most ki belőlük. A nappali kanapéjáig jutottak el csupán. Heechul ledöntötte Teukot, majd fölé mászott. Mint vad a zsákmányára úgy csapott le a fiúra. Kezét becsúsztatta Teuk pólója alá, miközben nyakát harapdálta. Minden egyes érintése perzselte a fiú bőrét. Teuk kissé megemelkedett, hogy Hee le tudja venni róla a pólóját. Végighúzta kezét a fiú tökéletes mellkasán, kockás hasán. Olyan jó érzés volt újra érinteni selymes bőrét, érezni a keze alatt a fiú kidolgozott izmait. A kulcscsontjánál kezdte el csókolgatni onnan haladt egyre lejjebb. A mellbimbójánál elidőzött egy ideig, bekapta, szopogatta, minden lehetséges módon kényeztette a fiút. Teuk apró nyögéseitől, amiket minden egyes alkalommal hallatott mikor hozzáért, csak még jobban begerjedt. Benyúlt a nadrágjába és végighúzta kezét Teuk férfiasságán, amire a fiú egy hangos nyögéssel válaszolt. Kigombolta és lehúzta róla a nadrágját majd a boxerét is. Először a szájával kezdte el kényeztetni. Teuk a mennyekben érezte magát, próbált valahogy megkapaszkodni  a kanapéban, nem sok sikerrel. Heechul leszállt a fiúról és gyorsan beszaladt a szobába egy kis síkosítóért, majd visszamászott a fiúra és előbb mutatóujjával, majd a középső ujjával is behatolt a fiúba. Mikor úgy érezte már eléggé tág és láthatóan Teuk se bírta már tovább, kihúzta ujjait, és férfiasságával hatolt be a fiúba. Először lassan mozgott benne, de nem sokra rá gyorsabb tempóra váltott. Nyögéseik betöltötték az egész szobát, nem sok hiányzott már, hogy elérjék a beteljesülést. Testük forró lázban égett, szinte eggyé olvadt, olyan tökéletes szinkronban mozogtak együtt. Néhány lökéssel később szinte egyszerre mentek el. Heechul zihálva borult Teukra. A fiú átkarolta szerelmét. Boldog mosollyal az arcán próbálta elérni, hogy újra egyenletesen tudjon levegőt venni. Pár perccel később mikor már mindketten megnyugodtak, Heechul Teukra emelte tekintetét.
- Hát ez már nagyon hiányzott! - jelent meg az a perverz mosoly az arcán, amilyet csak ő tudott produkálni.
- Ó tényleg? - húzta a fiú agyát.
- Tudod te milyen nehéz ennyi ideig kibírni szex nélkül? - nézett rá kétségbeesett szemekkel Heechul.
- Na szép! Szóval én csak a szexuális vágyaid kielégítésére kellek. - játszotta a sértödőttett.
- Tudod jól, hogy nem. - mosolygott rá Hee, majd Teuk nyakába temette arcát. - Nagyon szeretlek. - mormolta, miközben egy puszit lehelt rá.
- Én is nagyon szeretlek! - ölelte még szorosabban a fiút.
Heechulnak nem volt könnyű túljutnia a múlton, a Hangenggel való szakítás után úgy érezte soha többé nem fog tudni megbízni senkiben, soha többé nem fog tudni újra szeretni. Az elején félt is attól, hogy egyszer majd Teuk is elhagyja őt, de mostanra már minden aggodalma elszállt. Végre túl tudott lépni a múlton, hogy egy csodás, új életet kezdjen azzal a férfival, akit mindennél jobban szeret ezen a világon, és akiben immár teljes mértékben meg tud bízni.