A pokol világa. Azt mondják róla, hogy borzalmas hely. Minden csupa tűz, kín és fájdalom. Lelkek, melyek egy örökkévalóságon át szenvednek bűneikért. Soha véget nem érő vezeklés, és nincs megbocsátás. Nincs emberfia, ki ide szeretne kerülni.
De mi van, ha te ördög vagy? Vajon az ő sorsuk is ilyen szörnyű? Vagy ördögnek lenni talán jó dolog? Akarom mondani, nem is olyan borzalmas, mint ahogy azt az egyszerű halandók gondolják. Nézzünk csak be a kulisszák mögé.
Ha elég mélyre mész a Pokolban, és túljutsz a sok szenvedő lelken, feltárul előtted egy másik világ.
Egy hatalmas palota a legszembetűnőbb, amely természetesen Lucifer lakhelye. A legbizalmasabbak bejáratosak ide, bár egy ördög sosem bízik meg egy másik ördögben, de azért akadnak úgynevezett társak, akik egyfajta szövetséget kötnek egymással. A lényeg, hogy minél nagyobb hasznuk származzon belőle.
Ilyen például az EunHae páros:
Lee Donghae és Lee Hyukjae. Külön-külön is félelmetesek, de együtt bármire
képesek. Nem akad nő, akit ne tudnának elcsábítani, és nincs olyan férfi, akit
ne tudnának bármilyen bűnös élvezetre rávenni. Az egyik leghíresebb párosnak
számítanak. Rengeteget járnak a Földre, hogy nagyokat szórakozzanak, és
kielégítsék gonoszságra éhes lelküket. Minél jobban szenved az áldozatuk, ők
annál inkább élvezik. Minél jobban el tudnak kábítani valakit, annál büszkébbek
magukra.
De nem ők az egyetlenek. Ott van Siwon, aki mindük közül a legjóképűbbnek számít. A kisujját sem kell mozdítania, és mégis nők százai hevernek a lábai előtt. A leghatásosabb módszere a színészkedés, emberek millióihoz jut el így. Lányok ezreit rontja meg, akikben elülteti a feslettség magvait, anélkül, hogy azok tudatában lennének, mi is történik velük valójában. Előszeretettel játssza el a hívő ember szerepét, fricskát dobva ezzel Istennek és az angyaloknak.
Vagy ott van Leeteuk, aki a gondoskodó, védelmező férfi szerepét ölti magára minden egyes alkalommal. Ő tudja a legrövidebb idő alatt elnyerni egy lány bizalmát. Idős korának köszönhetően ő rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal a magasabb szinten lévők közül.
Heechult egyszerűen csak virágfiúnak hívják az halandók világában. Szépsége teljeséggel megbabonáz, képtelen vagy szabadulni tőle. Csak egyszer nézz bele a szemeibe, és az övé vagy. Nem csak a lányok, a fiúk is képtelenek ellenállni neki. Még az ördögök is távolságot tartanak vele szemben, nehogy a bűvkörébe kerüljenek.
Kyuhyun maga az ördög, a szó legszorosabb értelmében. Nála kegyetlenebb nincs az alvilágban, kivéve Lucifert. Még a saját fajtabelijei is tartanak tőle, annak ellenére, hogy ő az elit társaság legfiatalabb tagja. Nem ismeri a könyörületet, bárkit képes eltaposni, aki nem tetszik neki. Elég egy rossz tekintet, és véged van.
Ryeowook a főzőtudományával kápráztat el. Hisz tudjuk, minden férfihez a hasán át vezet az út, és ugyan, melyik nő tudna ellenállni egy gyertyafényes romantikus vacsorának? De jól vigyázz, nehogy mérgezett ételt egyél. Az első ránézésre ártatlannak tűnő szakácsunk úgy használja főzéskor a ciánt, mint más a fűszereit.
Itt van még Kangin, a legerősebb a magas szintűek között. Sármjával, ugyanakkor kisfiús bájával pillanatok alatt levesz a lábáról. Előszeretettel demonstrálja erejét, férfiak és nők százainak csodálatát kivívva ezzel.
És persze, Yesung is ehhez az elit körhöz tartozik. Az exhibicionista, magamutogató ördög a közösségi oldalakat használja, hogy minél több követőre tegyen szert. Egy pillanatra sem engedi lankadni a figyelmed, naponta bombázz képekkel. Óvatos légy vele, pillanatok alatt a hálójába kerülhetsz, és ha egyszer magába bolondít, nem szabadulsz tőle többet.
De nem ők az egyetlenek. Ott van Siwon, aki mindük közül a legjóképűbbnek számít. A kisujját sem kell mozdítania, és mégis nők százai hevernek a lábai előtt. A leghatásosabb módszere a színészkedés, emberek millióihoz jut el így. Lányok ezreit rontja meg, akikben elülteti a feslettség magvait, anélkül, hogy azok tudatában lennének, mi is történik velük valójában. Előszeretettel játssza el a hívő ember szerepét, fricskát dobva ezzel Istennek és az angyaloknak.
Vagy ott van Leeteuk, aki a gondoskodó, védelmező férfi szerepét ölti magára minden egyes alkalommal. Ő tudja a legrövidebb idő alatt elnyerni egy lány bizalmát. Idős korának köszönhetően ő rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal a magasabb szinten lévők közül.
Heechult egyszerűen csak virágfiúnak hívják az halandók világában. Szépsége teljeséggel megbabonáz, képtelen vagy szabadulni tőle. Csak egyszer nézz bele a szemeibe, és az övé vagy. Nem csak a lányok, a fiúk is képtelenek ellenállni neki. Még az ördögök is távolságot tartanak vele szemben, nehogy a bűvkörébe kerüljenek.
Kyuhyun maga az ördög, a szó legszorosabb értelmében. Nála kegyetlenebb nincs az alvilágban, kivéve Lucifert. Még a saját fajtabelijei is tartanak tőle, annak ellenére, hogy ő az elit társaság legfiatalabb tagja. Nem ismeri a könyörületet, bárkit képes eltaposni, aki nem tetszik neki. Elég egy rossz tekintet, és véged van.
Ryeowook a főzőtudományával kápráztat el. Hisz tudjuk, minden férfihez a hasán át vezet az út, és ugyan, melyik nő tudna ellenállni egy gyertyafényes romantikus vacsorának? De jól vigyázz, nehogy mérgezett ételt egyél. Az első ránézésre ártatlannak tűnő szakácsunk úgy használja főzéskor a ciánt, mint más a fűszereit.
Itt van még Kangin, a legerősebb a magas szintűek között. Sármjával, ugyanakkor kisfiús bájával pillanatok alatt levesz a lábáról. Előszeretettel demonstrálja erejét, férfiak és nők százainak csodálatát kivívva ezzel.
És persze, Yesung is ehhez az elit körhöz tartozik. Az exhibicionista, magamutogató ördög a közösségi oldalakat használja, hogy minél több követőre tegyen szert. Egy pillanatra sem engedi lankadni a figyelmed, naponta bombázz képekkel. Óvatos légy vele, pillanatok alatt a hálójába kerülhetsz, és ha egyszer magába bolondít, nem szabadulsz tőle többet.
Szokásos nap, szokásos élet az Alvilágban. Donghae és Eunhyuk újfent unatkoznak, ezért úgy döntenek, hogy elmennek a Földre egy kis szórakozás után nézni.
- Hmm, csinoska. Nem gondolod? - pillant társára Donghae.
- Nagyon is - lobban fel Eunhyuk szemében a jól ismert tűz, a győzni akarás mindent elsöprő szikrája. - Ő az én prédám!
Úgy lő ki, akár az oroszlán, mikor meglátja áldozatát.
Donghae újfent elcsodálkozik a gyorsaságán, majd mosolyogva kényelembe helyezi magát a fal tövében, kíváncsian várva a nemsokára eléje táruló előadást.
Van egy igencsak perverz szokása: imádja nézni, ahogy Eunhyuk elélvez. Sosem a lány arcát figyeli, nem az ő testének vonaglásait követi tekintete. Társa kéjtől megfeszülő arcvonásai vonják magára figyelmét, mintha a két test egyesülne, és közösen érnék el a teljes extázis mámorító érzését. Eunhyuk sosem értette Donghae eme igencsak furcsa - még számára is undorító - szokását, de mivel a fiú mindig tisztességes távolságban, egymagában nyöszörög, ezért különösebben nem zavarja a dolog.
- Nagyon is - lobban fel Eunhyuk szemében a jól ismert tűz, a győzni akarás mindent elsöprő szikrája. - Ő az én prédám!
Úgy lő ki, akár az oroszlán, mikor meglátja áldozatát.
Donghae újfent elcsodálkozik a gyorsaságán, majd mosolyogva kényelembe helyezi magát a fal tövében, kíváncsian várva a nemsokára eléje táruló előadást.
Van egy igencsak perverz szokása: imádja nézni, ahogy Eunhyuk elélvez. Sosem a lány arcát figyeli, nem az ő testének vonaglásait követi tekintete. Társa kéjtől megfeszülő arcvonásai vonják magára figyelmét, mintha a két test egyesülne, és közösen érnék el a teljes extázis mámorító érzését. Eunhyuk sosem értette Donghae eme igencsak furcsa - még számára is undorító - szokását, de mivel a fiú mindig tisztességes távolságban, egymagában nyöszörög, ezért különösebben nem zavarja a dolog.
A sötét
sikátorban két test simul egymásnak. Vadak és szenvedélyesek, mindketten
uralni akarják a másikat. Puszta szex ez, semmi több, csakis önön alantos
vágyuk kielégítése lebeg a szemük előtt. A sikátor rothadó bűze észrevétlenül olvad
bele bőrük minden egyes sejtjébe.
De Eunhyuk számára mindez nem kihívás. Egy romlott nőt még romlottabbá tenni nem nagy dolog. Sokkal jobban szereti a szüzeket. Egy ártatlant elcsábítani, és rávenni arra, hogy vétkezzen, ez az, amitől felpörög a vére, ami izgalomba hozza.
És a játék elkezdődik!
Donghae-val gyakran rendeznek versenyt, ki tud több nőt megdugni egy éjszaka alatt. Pontozzák őket, majd a végén összesítenek. Minél ártatlanabb valaki annál többet ér. Hol egyikük nyer, hol másikuk. Mindketten veszélyesek és kegyetlenek.
De Eunhyuk számára mindez nem kihívás. Egy romlott nőt még romlottabbá tenni nem nagy dolog. Sokkal jobban szereti a szüzeket. Egy ártatlant elcsábítani, és rávenni arra, hogy vétkezzen, ez az, amitől felpörög a vére, ami izgalomba hozza.
És a játék elkezdődik!
Donghae-val gyakran rendeznek versenyt, ki tud több nőt megdugni egy éjszaka alatt. Pontozzák őket, majd a végén összesítenek. Minél ártatlanabb valaki annál többet ér. Hol egyikük nyer, hol másikuk. Mindketten veszélyesek és kegyetlenek.
Becserkésznek
egy magányos, félénk fiút, és mire végeznek vele, a srác többé nem ugyanaz,
mint aki volt. A vérben ázó póló kimosható, a kés eldobható, de a beszennyezett
lélek többé ki nem tisztítható.
Hazafelé tartanak, mikor halk sikolyra lesznek figyelmesek. Kíváncsian indulnak meg a hang irányába. Nemsokára egy szűk kis utcácskához érnek. A hold ezüstösen ragyogó fénye két alak sziluettjét világítja megy az utca közepén. Egy férfi és egy nő, egymással szemben állnak.
A férfi támadóan lép fel, az arcán megbúvó önelégült mosoly látatja, hogy teljes mértékben tisztában van testi fölényével. A nő összehúzza magát, egészen apróra. Arcán látszik a rettegés, teste remeg a félelemtől. A férfi ekkora megragadja a csuklójánál fogva, és magához húzza. Testük összeér. A férfin jóleső izgatottság fut végig, a nő mélységes undort érez. Hirtelen kipillant oldalra.
- Kérlek, segíts!
Halkan mondja, Donghae mégis meghallja. Csodálkozva néz a nőre, nem érti, honnan tudja az, hogy itt vannak. Aztán Eunhyukra pillant, de úgy tűnik, ő semmit se hallott. Izgatottan figyeli az eseményeket, várva, a férfi mikor lendül támadásba.
Donghae visszafordul, és döbbenten veszi észre, hogy a nő még mindig őt bámulja. Kétségbeesett tekintete idegen érzésnek enged utat bensőjében. Nem tud elszakadni attól a kétségbeesett szempártól. Mintha magába szippantaná teljes lényét, aztán elnyelné, akár egy fekete lyuk. Bárhogy is kapálódzik, nem tud szabadulni. Lénye már megindulna, mentené a lányt, de testét még az agya irányítja. Lábai nem engedelmeskednek, mintha béklyók szegeznék a földhöz, melyeket lehetetlenség eltépni.
A férfi kezét végighúzza a nő arcán, majd a nyakán, tovább a két melle között, egészen le az ágyékáig. Kaján vigyora elárulja mocskos gondolatait, melyeket nemsokára tetteké formál. A nő félelme egyre erősebbé válik, a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése könnyeket csal szemébe.
- Kérlek! - leheli újra. Hangja halk és törékeny, akárcsak ő maga, szava mégis eljut Donghae tudatáig.
Egy pillanatra mintha az idő is megállna, akár egy pillanatkép, csak ők ketten léteznek, de aztán az élet filme újra peregni kezd, megállíthatatlanul sodorva sorsa felé szereplőit.
A férfi ajkát a nő ajkára tapasztja, amaz hiába rúgkapál, próbálja eltaszítani magától, a férfi sokkal erősebb nála. Kezét a nő blúza alá dugja, és a melleit kezdi el markolászni. A nő felsikít a férfi durva ujjainak érintézésére.
A sikollyal egy időben Donghae apró szúrást érez a szívében. Maga sem érti, mi ez, de az apró fájdalom újra és újra megismétlődik. Kezét mellkasára szorítja, próbálja kiűzni onnan ezt az égető érzést, de az oly makacsul ragaszkodik új helyéhez, mintha mindig is ott lett volna. Oldalra sandít, de Eunhyuk arckifejezése változatlan, társa semmit sem vett észre szorult helyzetéből. Újra a nőre néz, és most oly elemi erővel tör utat magának egy gondolat, hogy egészen beleszédül.
Meg kell mentenem - egyre csak ez jár a fejében. Ott zakatol az elméjében, oly tisztán, oly egyértelműen mint még semmi más eddigi élete során.
Elméje végre győzelmet arat, és átveszi az uralmat teste fölött. Megindul, akár a vulkánból kitörő láva, feltartóztathatatlanul, mindent elpusztítva maga körül. Azzal a lendülettel, ahogy megérkezik, ellöki a férfit, hatalmas robajjal csapva neki a szemközti falnak.
Átöleli a nőt, gyengéden, féltő gondoskodással, aggodalommal a szívében. Szemei tágra nyílnak a felismeréstől, ezek érzelmek. Hisz ő ördög, nem érezhet így. De úgy tűnik, már késő, az apró fájdalom a szívében egyre erősebbé válik, mostanra mintha tőrt forgatnának benne.
A lány ekkor rámosolyog, szemében többé nyoma sincs félelemnek. Szemeiben gyengédség tükröződik, azok mégis egyfajta határozottságot sugallnak.
- Minden rendben lesz. Nincs semmi baj, ne félj! - csitítgatja, miközben gyengéden végigsimít az arcán. - Ne ellenkezz! Hagyd, hogy átjárjon.
Donghae kétségbeesetten hátrálni kezd, de a fájdalom átveszi felette a hatalmat, összegörnyedve borul a földre. Az égető érzés már nem csak a szívében lobog, minden egyes porcikáját átjárja, akár a vér, úgy száguld végig az ereiben, beleivódva minden egyes sejtjébe.
- Ki vagy te? Mit akarsz tőlem? - nyögi félelemtől telt hangon. Rettegéssel telt tekintetét Eunhyuk felé fordítja, de társa mintha megbénult volna, mozdulatlanul áll a helyén.
- Ne aggódj, nemsokára vége. - A lány hangja lágyan cseng a hideg éjszakában. Más körülmények között talán még nyugtatólag is hatna rá, de ez az első alkalom, hogy nem Donghae tartja kézben az eseményeket, hanem az temetik maguk alá őt.
Újabb fájdalomhullám önti el, mely ezúttal kulcscsontjaiban csúcsosodik ki. Remegő kézzel nyúl oda az egyikhez, aztán hirtelen el is kapja, mikor mindkettőből kitör valami. És ekkor a fájdalom végre elmúlik.
Kapkodva veszi a levegőt, próbálna megnyugodni, de még erősen az előbb történtek hatása alatt áll. Kell néhány perc, mire összeszedi magát, teste megnyugszik, elméje a helyére kerül. Feláll, és csodálkozva néz végig magán. Bőre egészen kivilágosodott, szinte már világít a sötétben, ruhája teljesen fehér, és ami a legfurcsább az egészben, hogy szárnyai nőttek.
Még felocsúdni sincs ideje, a lány megfogja a karját, majd huncut mosollyal az ajkain csak ennyit mond:
- Most már az enyém vagy! - azzal mindketten eltűnnek.
Eunhyuk döbbenten néz maga elé, még nem képes felfogni az imént látottakat. Olyan hihetetlennek tűnt az egész, mintha valami rémálomba csöppent volna. Most tényleg a szeme láttára vált angyallá a társa? Az egész olyan valószerűtlennek tűnt, de Donghae-nak és a lánynak is hűlt helye volt. Lassan a sokktól még kábultan elindult hazafelé.
- Mondd csak, Siwon, nincs kedved felmenni a földre egy kicsit szórakozni? - érdeklődik Eunhyuk, miután majd halálra unja magát a semmittevésben.
- Nem igazán, jól elvagyok én itt is.
- Na, kérlek! Unatkozom. Amióta elment Donghae, feleannyira se telnek izgalmasan a napjaim.
- Az a hülye! Remélem, neked több eszed van! - húzza el a száját gúnyosan Siwon
- Ne felejtsd el, kivel beszélsz! - vágja oda Eunhyuk mérgesen.
- Jól van, na! - tápászkodik fel Siwon. - Nem kell mindjárt felkapni a vizet. Tőlem indulhatunk.
Eunhyuk végigtombolja az éjszakát társával. Több lányt ront meg, mint valaha, és több férfit vesz rá valamilyen bűn elkövetésére, mint eddig bármikor, mégsem érzi maradéktalanul elégedettnek magát.
Hazafelé tartanak, mikor halk női sikolyra lesznek figyelmesek. Követik a hangot, és egy szűk utcában egy férfit és egy nőt pillantanak meg. A férfi fenyegetően indul meg a nő felé, aki rettegve hátrál a férfi elől. Amaz hirtelen elkapja a csuklóját és magához húzza, a nő könnyei kicsordulnak a félelemtől. A nő ekkor hirtelen oldalra néz.
- Kérlek, segíts!
Eunhyuk elcsodálkozik, vajon a nő honnan tudja, hogy itt van. Siwonra néz, de úgy tűnik, ő nem hallott semmit. Visszafordul, de a nő még mindig őt bámulja. Azok a gyönyörű szemek teljesen megigézik, szinte megbabonázzák. Mintha egy feneketlen tóba zuhanna, és egyre csak süllyedne és süllyedne a végtelen mélység felé. A lány riadt tekintete valami új, eddig ismeretlen érzést szabadít fel benne. Hirtelen apró szúrást érez a szívében.
Hazafelé tartanak, mikor halk sikolyra lesznek figyelmesek. Kíváncsian indulnak meg a hang irányába. Nemsokára egy szűk kis utcácskához érnek. A hold ezüstösen ragyogó fénye két alak sziluettjét világítja megy az utca közepén. Egy férfi és egy nő, egymással szemben állnak.
A férfi támadóan lép fel, az arcán megbúvó önelégült mosoly látatja, hogy teljes mértékben tisztában van testi fölényével. A nő összehúzza magát, egészen apróra. Arcán látszik a rettegés, teste remeg a félelemtől. A férfi ekkora megragadja a csuklójánál fogva, és magához húzza. Testük összeér. A férfin jóleső izgatottság fut végig, a nő mélységes undort érez. Hirtelen kipillant oldalra.
- Kérlek, segíts!
Halkan mondja, Donghae mégis meghallja. Csodálkozva néz a nőre, nem érti, honnan tudja az, hogy itt vannak. Aztán Eunhyukra pillant, de úgy tűnik, ő semmit se hallott. Izgatottan figyeli az eseményeket, várva, a férfi mikor lendül támadásba.
Donghae visszafordul, és döbbenten veszi észre, hogy a nő még mindig őt bámulja. Kétségbeesett tekintete idegen érzésnek enged utat bensőjében. Nem tud elszakadni attól a kétségbeesett szempártól. Mintha magába szippantaná teljes lényét, aztán elnyelné, akár egy fekete lyuk. Bárhogy is kapálódzik, nem tud szabadulni. Lénye már megindulna, mentené a lányt, de testét még az agya irányítja. Lábai nem engedelmeskednek, mintha béklyók szegeznék a földhöz, melyeket lehetetlenség eltépni.
A férfi kezét végighúzza a nő arcán, majd a nyakán, tovább a két melle között, egészen le az ágyékáig. Kaján vigyora elárulja mocskos gondolatait, melyeket nemsokára tetteké formál. A nő félelme egyre erősebbé válik, a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése könnyeket csal szemébe.
- Kérlek! - leheli újra. Hangja halk és törékeny, akárcsak ő maga, szava mégis eljut Donghae tudatáig.
Egy pillanatra mintha az idő is megállna, akár egy pillanatkép, csak ők ketten léteznek, de aztán az élet filme újra peregni kezd, megállíthatatlanul sodorva sorsa felé szereplőit.
A férfi ajkát a nő ajkára tapasztja, amaz hiába rúgkapál, próbálja eltaszítani magától, a férfi sokkal erősebb nála. Kezét a nő blúza alá dugja, és a melleit kezdi el markolászni. A nő felsikít a férfi durva ujjainak érintézésére.
A sikollyal egy időben Donghae apró szúrást érez a szívében. Maga sem érti, mi ez, de az apró fájdalom újra és újra megismétlődik. Kezét mellkasára szorítja, próbálja kiűzni onnan ezt az égető érzést, de az oly makacsul ragaszkodik új helyéhez, mintha mindig is ott lett volna. Oldalra sandít, de Eunhyuk arckifejezése változatlan, társa semmit sem vett észre szorult helyzetéből. Újra a nőre néz, és most oly elemi erővel tör utat magának egy gondolat, hogy egészen beleszédül.
Meg kell mentenem - egyre csak ez jár a fejében. Ott zakatol az elméjében, oly tisztán, oly egyértelműen mint még semmi más eddigi élete során.
Elméje végre győzelmet arat, és átveszi az uralmat teste fölött. Megindul, akár a vulkánból kitörő láva, feltartóztathatatlanul, mindent elpusztítva maga körül. Azzal a lendülettel, ahogy megérkezik, ellöki a férfit, hatalmas robajjal csapva neki a szemközti falnak.
Átöleli a nőt, gyengéden, féltő gondoskodással, aggodalommal a szívében. Szemei tágra nyílnak a felismeréstől, ezek érzelmek. Hisz ő ördög, nem érezhet így. De úgy tűnik, már késő, az apró fájdalom a szívében egyre erősebbé válik, mostanra mintha tőrt forgatnának benne.
A lány ekkor rámosolyog, szemében többé nyoma sincs félelemnek. Szemeiben gyengédség tükröződik, azok mégis egyfajta határozottságot sugallnak.
- Minden rendben lesz. Nincs semmi baj, ne félj! - csitítgatja, miközben gyengéden végigsimít az arcán. - Ne ellenkezz! Hagyd, hogy átjárjon.
Donghae kétségbeesetten hátrálni kezd, de a fájdalom átveszi felette a hatalmat, összegörnyedve borul a földre. Az égető érzés már nem csak a szívében lobog, minden egyes porcikáját átjárja, akár a vér, úgy száguld végig az ereiben, beleivódva minden egyes sejtjébe.
- Ki vagy te? Mit akarsz tőlem? - nyögi félelemtől telt hangon. Rettegéssel telt tekintetét Eunhyuk felé fordítja, de társa mintha megbénult volna, mozdulatlanul áll a helyén.
- Ne aggódj, nemsokára vége. - A lány hangja lágyan cseng a hideg éjszakában. Más körülmények között talán még nyugtatólag is hatna rá, de ez az első alkalom, hogy nem Donghae tartja kézben az eseményeket, hanem az temetik maguk alá őt.
Újabb fájdalomhullám önti el, mely ezúttal kulcscsontjaiban csúcsosodik ki. Remegő kézzel nyúl oda az egyikhez, aztán hirtelen el is kapja, mikor mindkettőből kitör valami. És ekkor a fájdalom végre elmúlik.
Kapkodva veszi a levegőt, próbálna megnyugodni, de még erősen az előbb történtek hatása alatt áll. Kell néhány perc, mire összeszedi magát, teste megnyugszik, elméje a helyére kerül. Feláll, és csodálkozva néz végig magán. Bőre egészen kivilágosodott, szinte már világít a sötétben, ruhája teljesen fehér, és ami a legfurcsább az egészben, hogy szárnyai nőttek.
Még felocsúdni sincs ideje, a lány megfogja a karját, majd huncut mosollyal az ajkain csak ennyit mond:
- Most már az enyém vagy! - azzal mindketten eltűnnek.
Eunhyuk döbbenten néz maga elé, még nem képes felfogni az imént látottakat. Olyan hihetetlennek tűnt az egész, mintha valami rémálomba csöppent volna. Most tényleg a szeme láttára vált angyallá a társa? Az egész olyan valószerűtlennek tűnt, de Donghae-nak és a lánynak is hűlt helye volt. Lassan a sokktól még kábultan elindult hazafelé.
- Mondd csak, Siwon, nincs kedved felmenni a földre egy kicsit szórakozni? - érdeklődik Eunhyuk, miután majd halálra unja magát a semmittevésben.
- Nem igazán, jól elvagyok én itt is.
- Na, kérlek! Unatkozom. Amióta elment Donghae, feleannyira se telnek izgalmasan a napjaim.
- Az a hülye! Remélem, neked több eszed van! - húzza el a száját gúnyosan Siwon
- Ne felejtsd el, kivel beszélsz! - vágja oda Eunhyuk mérgesen.
- Jól van, na! - tápászkodik fel Siwon. - Nem kell mindjárt felkapni a vizet. Tőlem indulhatunk.
Eunhyuk végigtombolja az éjszakát társával. Több lányt ront meg, mint valaha, és több férfit vesz rá valamilyen bűn elkövetésére, mint eddig bármikor, mégsem érzi maradéktalanul elégedettnek magát.
Hazafelé tartanak, mikor halk női sikolyra lesznek figyelmesek. Követik a hangot, és egy szűk utcában egy férfit és egy nőt pillantanak meg. A férfi fenyegetően indul meg a nő felé, aki rettegve hátrál a férfi elől. Amaz hirtelen elkapja a csuklóját és magához húzza, a nő könnyei kicsordulnak a félelemtől. A nő ekkor hirtelen oldalra néz.
- Kérlek, segíts!
Eunhyuk elcsodálkozik, vajon a nő honnan tudja, hogy itt van. Siwonra néz, de úgy tűnik, ő nem hallott semmit. Visszafordul, de a nő még mindig őt bámulja. Azok a gyönyörű szemek teljesen megigézik, szinte megbabonázzák. Mintha egy feneketlen tóba zuhanna, és egyre csak süllyedne és süllyedne a végtelen mélység felé. A lány riadt tekintete valami új, eddig ismeretlen érzést szabadít fel benne. Hirtelen apró szúrást érez a szívében.

Őszintén szólva megleptél ezzel a történettel, de a lehető legpozitívabb értelemben: azt hittem, a fiúk rémtetteiről fog végig szólni, erre csak lestem, hogy mi történik Hae-vel. :) Igazán egyedi az alapötlet, amihez gratulálok. :)
VálaszTörlésNagyon tetszett ez a változatos hangulat: Hogy végignevettem az elejét, mert olyan tökéletesen fordítottad ki a fiúk tulajdonságait is szokásait, viszolyogtam a tetteiktől, amiket szintén érzékletesen írtál le, és elolvadtam Donghae frissen kialakult, féltő szerelmétől.
Donghae távozása után Eunhyuk viselkedése olyan volt, mintha csak azért tombolna, mert hiányzik neki a másik - nem tudom, ezt direkt írtad-e ilyenre, vagy csak nekem tűnik így -, azzal pedig újfent megleptél, ami utána történt. :)
Gyönyörű volt, hogy a szívükben megszülető érzés angyallá változtatja őket, bár én kicsit hiányoltam a magyarázatot, mert így maradt bennem pár kérdés.
Köszönöm, hogy olvashattam! <3